A gyeplabda t�rt�nete

A gyeplabda a legr�gibb �tõs labdaj�t�k. T�rt�nelme a legr�gebbi civiliz�ci�kig visszany�lik annakellen�re, hogy pontosan nem tudni az eredet�t.

Idõsz�m�t�sunk el�tt 4000-rõl tal�ljuk a legelsõ forr�st a n�lusv�lgyi sirfarag�sokon. Egyidõben ezzel megjelentek �tõs labdaj�t�kok K�n�ban, Perzsi�ban, �s az Azt�kokn�l. P�ld�ul az indi�nok 50-en j�tszott�k a j�t�kot k�l�nb�zõ nyerem�nyt�rgyak�rt. Ekkoriban a a j�t�kosoknak nem csak a labda megj�tsz�sa volt a c�l, hanem az ellenf�l ki�t�se is.

Franciaorsz�gban a 12. sz�zadban a j�t�kot m�r "Crosse"- �s "Hoquet"(jelent�se:p�sztorbot)-nak nevezik. Az angol HOCKEY sz� ebbõl ered. Ekkor m�r a j�t�k c�l az volt, hogy a m�sik csapat egy kijel�lt pontj�ba (lehetet z�szl�, k�r ,lyuk) ker�lj�n a labda. Tov�bb� szab�lyos volt k�zzel vezetni a labd�t �s mindigaz egyszerûs�gre t�rekedtek a szab�lyokat illetõen. Ha a labd�t a levegõbe �t�tt�k meg gyakran hal�llal v�gzõd�tt.

A 19. sz�zadban Angli�ban jelent meg elõsz�r a gyeplabda nem barbarisztikus v�ltozata. D�l-Kelet Londonban alakult meg az elsõ bejegyzett egyes�let, a Blackheath. 1861 �ta j�tsz�k a mai form�ban (nagy nyilt terepen, form�rav�gott �tõvel �s labd�val). Ebben az idõben ez volt a legfejlettebb taktik�val rendelkezõ j�t�k mind t�mad�sban, mind v�dekez�sben. Mivel t�ls�gosan vesz�lyes j�t�knak sz�m�tott a j�t�k lecsillap�t�s�ra nõket �ll�tottak a p�ly�ra.  Ezek ut�n kezdõdtek megalakulni a nõi csapatok Angli�ban.
1875-ben a londoni Tedington Club le�rja �s ez�ltal r�gz�ti illetve moderniz�lja a szab�lyokat. A k�zzel val� j�t�kotmegsz�ntett�k, g�mb�lyû labd�val kellett j�tszani �s az �tõt nem lehetett a v�ll f�l� emelni. 1883-ban a p�ly�n l�võ j�t�kosok sz�m�t is r�gz�tett�k valamint a ma is haszn�lt l�võk�rt bevezett�k.

Az angol katonas�g jutatta el a j�t�kot Ausztr�li�ba, Indi�ba �s Pakiszt�nba, �gy itt alakultak ki a "gyeplabda nemzetek". Az Egyes�lt �llamokba (Harvard egyetemre) M.K. Applebee angol testnevel�s tan�r jutatta el a j�t�kot.

1908-ban a londoni olimpi�n mutatkozik be, ahol az elsõ helyezett Anglia lett , a m�sodik Irorsz�g, a harmadik Sk�cia lett. 1924-ben a p�rizsi olimpi�n alakult meg a FIH(International Hockey Federation) a nemzetkõzi gyeplabda egyes�let. 1928 �ta teljes jog� olimpiai j�t�k. A nõi csapatok elõsz�r az 1980-as moszkvai olimpi�n mutatkoztak be.  

A MAC j�glabd�z�i 1908-ban a t�li id�ny ut�n gyephokival folytatt�k edz�seiket a margitszigeti p�ly�jukon. Megkedvelt�k a j�t�kot �s a sport�g n�pszerûs�t�se valamint tapasztalatszerz�s �rdek�ben megh�vtak k�t b�csi csapatot. A WAC �s a Konzuli Akad�mia csapata elõsz�r bemutat�t j�tszott, majd mindk�t b�csi csapat �sszem�rte erej�t a vend�gl�t�kkal. R�videsen megalakult a BEAC �s a Magyar Jog�sz SE gyephoki szakoszt�lya �s a l�gym�nyosi BEAC p�ly�n �l�nk gyeplabda �let alakult ki. Az I. vil�gh�bor� els�p�rte a kibontakoz� sport�gat. A h�bor� ut�n a megmaradt j�t�kosok a MAC-ban folytatt�k edz�seiket, m�sok megalak�tott�k a Magyar Hockey Clubot. Ez az egyes�let kiz�r�lag csak gyeplabd�val foglalkozott, a fõv�ros seg�ts�g�vel p�ly�t kapott a r�gi l�versenyt�ren. A fejlõdõ sport�gnak ez lett az igazi b�lcsõje. A j�t�kosok sz�ma felduzzadt �s sorra alakultak a gyephoki csapatok. BHC, BBTE, L�ng G�pgy�r, Ferencv�rosi TC, Amateur HC.

A v�logatott csapat 1925-ben szerepelt elõsz�r egy sv�jci torn�n. Az elsõ Magyar Bajnoks�got 1928-ban a Magyar Hockey Club nyerte. 1934-ben k�t oszt�lyban m�r 14 csapat j�tszott.

Az 1936-os Berlini Olimpi�n r�szt vett a magyar v�logatott, gyõz�tt Belgium �s az USA ellen, majd kikapott Jap�nt�l valamint Indi�t�l �s kiesett.

A II. vil�gh�bor� ut�n nagyon nehezen tudott talpra �llni a sport�g. A szakoszt�lyok feloszlottak, csak az �p�tõk �s a BVSC tudott fennmaradni. 1956-ban m�r a bajnoks�got sem rendezt�k meg. 1957-ben lett �jra �n�ll� a sz�vets�g. �j csapatok kezdtek j�tszani, Vol�nbusz, Post�s, Kõb�nyai S�rgy�r, Budai Pedag�gus, Cegl�di Vasutas, G�d�llõ.

A sport�g vil�gversenyein sok�ig nem vett�nk r�szt, eg�szen az 1970-es Br�sszelben rendezett EB-ig.

A 70-es, 80-as �vek nemzetk�zi esem�nyeit a Szocialista Orsz�gok Torn�ja jelentette, ahol rendre a vert mezõnyben v�gezt�nk.

Ma h�t egyes�letnek van gyeplabda csapata, a bajnoki c�m �vek �ta a Rosco SE �s az �p�tõk SC csapatai k�z�tt dõl el.

1999-ben adt�k �t az elsõ budapesti mûf�ves p�ly�t, �gy lassan elindulhatunk a vil�g ut�n. 

2002 �ta m�k�dik a Magyar Gyeplabda Sz�vets�g honlapja a www.gyeplabda.hu