A gyeplabda története

A gyeplabda a legrégibb ütõs labdajáték. Történelme a legrégebbi civilizációkig visszanyúlik annakellenére, hogy pontosan nem tudni az eredetét.

Idõszámításunk elött 4000-rõl találjuk a legelsõ forrást a nílusvölgyi sirfaragásokon. Egyidõben ezzel megjelentek ütõs labdajátékok Kínában, Perzsiában, és az Aztékoknál. Például az indiánok 50-en játszották a játékot különbözõ nyereménytárgyakért. Ekkoriban a a játékosoknak nem csak a labda megjátszása volt a cél, hanem az ellenfél kiütése is.

Franciaországban a 12. században a játékot már "Crosse"- és "Hoquet"(jelentése:pásztorbot)-nak nevezik. Az angol HOCKEY szó ebbõl ered. Ekkor már a játék cél az volt, hogy a másik csapat egy kijelölt pontjába (lehetet zászló, kör ,lyuk) kerüljön a labda. Továbbá szabályos volt kézzel vezetni a labdát és mindigaz egyszerûségre törekedtek a szabályokat illetõen. Ha a labdát a levegõbe ütötték meg gyakran halállal végzõdött.

A 19. században Angliában jelent meg elõször a gyeplabda nem barbarisztikus változata. Dél-Kelet Londonban alakult meg az elsõ bejegyzett egyesület, a Blackheath. 1861 óta játszák a mai formában (nagy nyilt terepen, formáravágott ütõvel és labdával). Ebben az idõben ez volt a legfejlettebb taktikával rendelkezõ játék mind támadásban, mind védekezésben. Mivel túlságosan veszélyes játéknak számított a játék lecsillapítására nõket állítottak a pályára.  Ezek után kezdõdtek megalakulni a nõi csapatok Angliában.
1875-ben a londoni Tedington Club leírja és ezáltal rögzíti illetve modernizálja a szabályokat. A kézzel való játékotmegszüntették, gömbölyû labdával kellett játszani és az ütõt nem lehetett a váll fölé emelni. 1883-ban a pályán lévõ játékosok számát is rögzítették valamint a ma is használt lövõkört bevezették.

Az angol katonaság jutatta el a játékot Ausztráliába, Indiába és Pakisztánba, így itt alakultak ki a "gyeplabda nemzetek". Az Egyesült Államokba (Harvard egyetemre) M.K. Applebee angol testnevelés tanár jutatta el a játékot.

1908-ban a londoni olimpián mutatkozik be, ahol az elsõ helyezett Anglia lett , a második Irország, a harmadik Skócia lett. 1924-ben a párizsi olimpián alakult meg a FIH(International Hockey Federation) a nemzetkõzi gyeplabda egyesület. 1928 óta teljes jogú olimpiai játék. A nõi csapatok elõször az 1980-as moszkvai olimpián mutatkoztak be.  

A MAC jéglabdázói 1908-ban a téli idény után gyephokival folytatták edzéseiket a margitszigeti pályájukon. Megkedvelték a játékot és a sportág népszerûsítése valamint tapasztalatszerzés érdekében meghívtak két bécsi csapatot. A WAC és a Konzuli Akadémia csapata elõször bemutatót játszott, majd mindkét bécsi csapat összemérte erejét a vendéglátókkal. Rövidesen megalakult a BEAC és a Magyar Jogász SE gyephoki szakosztálya és a lágymányosi BEAC pályán élénk gyeplabda élet alakult ki. Az I. világháború elsöpörte a kibontakozó sportágat. A háború után a megmaradt játékosok a MAC-ban folytatták edzéseiket, mások megalakították a Magyar Hockey Clubot. Ez az egyesület kizárólag csak gyeplabdával foglalkozott, a fõváros segítségével pályát kapott a régi lóversenytéren. A fejlõdõ sportágnak ez lett az igazi bölcsõje. A játékosok száma felduzzadt és sorra alakultak a gyephoki csapatok. BHC, BBTE, Láng Gépgyár, Ferencvárosi TC, Amateur HC.

A válogatott csapat 1925-ben szerepelt elõször egy svájci tornán. Az elsõ Magyar Bajnokságot 1928-ban a Magyar Hockey Club nyerte. 1934-ben két osztályban már 14 csapat játszott.

Az 1936-os Berlini Olimpián részt vett a magyar válogatott, gyõzött Belgium és az USA ellen, majd kikapott Japántól valamint Indiától és kiesett.

A II. világháború után nagyon nehezen tudott talpra állni a sportág. A szakosztályok feloszlottak, csak az Építõk és a BVSC tudott fennmaradni. 1956-ban már a bajnokságot sem rendezték meg. 1957-ben lett újra önálló a szövetség. Új csapatok kezdtek játszani, Volánbusz, Postás, Kõbányai Sörgyár, Budai Pedagógus, Ceglédi Vasutas, Gödöllõ.

A sportág világversenyein sokáig nem vettünk részt, egészen az 1970-es Brüsszelben rendezett EB-ig.

A 70-es, 80-as évek nemzetközi eseményeit a Szocialista Országok Tornája jelentette, ahol rendre a vert mezõnyben végeztünk.

Ma hét egyesületnek van gyeplabda csapata, a bajnoki cím évek óta a Rosco SE és az Építõk SC csapatai között dõl el.

1999-ben adták át az elsõ budapesti mûfüves pályát, így lassan elindulhatunk a világ után. 

2002 óta működik a Magyar Gyeplabda Szövetség honlapja a www.gyeplabda.hu